Bizonyára többen olvasták, hogy egyik képviselőtársunk a Szilas-liget lakópark építtetőjével kötött fejlesztési megállapodás felbontását kezdeményezte. Nem a beruházás megszűnésére tett javaslatot, hanem arra, hogy bontsuk fel a fejlesztővel kötött megállapodást, ami a 11 milliárd forint közmű- és közútfejlesztés mellett 4,2 milliárd forint olyan fejlesztést hoz a kerületnek, amit mi harcoltunk ki. Ha az a probléma, hogy ez az összeg kevés, és ennél elférne több is a kerület költségvetésében, akkor egyet tudunk érteni. Ha az a kérdés, hogy ekkora kormányzati ellenszélben el lehetett-e érni ennél többet, akkor az a válaszom, hogy nem. Ha képviselőtársam azt gondolja, hogy ő jobban tudna tárgyalni a beruházóval, akkor itt a lehetőség bizonyítani, ugyanis kritizálni mindenki tud, eredményeket elérni viszont csak kevesen. Módosító indítványt nyújtottam be, hogy a fejlesztési megállapodás megszüntetése helyett a képviselő úr üljön asztalhoz a beruházóval és mutassa meg, hogy mit tud elérni.
Csak, hogy mindenki tisztán lásson: a 12-18 emeletes épületekre – ha rajtunk múlt volna – mi is nemet mondunk, hiszen 6-8 emeletes fejlesztéseket támogat a helyi szabályozás. A kormány a mi szabályozásunkat egy tollvonással (úgynevezett kiemelt kormányzati beruházássá nyilvánítással) felülírta, amellyel szemben alkotmányjogi panasszal éltem. A beruházás mértékét nem tudtuk befolyásolni, azt azonban igen, hogy az építtető fizessen az itt élők számára. Erről hoztunk képviselő-testületi döntést tavaly novemberben. Aki a garanciát nyújtó megállapodást felbontani kívánja az nem bátor, hanem hazárdőr
