Vannak-e mellékhatásai az MRI vizsgálatnak?

Szponzorált tartalom

A kockázatok és mellékhatások tekintetében kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét! Mindenki számára ismerősen hangzik a gyógyszerreklámok záró mondata, de vajon csak a gyógyszereknek lehetnek mellékhatásai? Vagy érdemes lenne ezekről akkor is beszélni, mikor röntgen, CT vagy MRI vizsgálatra küldenek bennünket? Mindegyik diagnosztikai módszer megér egy előnyöket és hátrányokat mérlegelő cikket. Kezdjük is a sort az MRI vizsgálattal!

Mérlegen a gyógyítás 

Az orvostudomány mindent elkövet a gyógyászati módszerek, eszközök, kemikáliák, beavatkozások lehetséges mellékhatásainak kizárásáért, minimalizálásáért. Általánosságban vannak olyanok, amelyeknél a pozitív hatás sokkal nagyobb, mintsem azok a mellékhatások, amelyek az alkalmazásuk előtt, közben vagy után felléphetnek. Ezért ezek adagolását tudományosan kivizsgált mértékben korlátozni kell, de nem teljesen elhagyni. Ezért fontos, hogy a röntgen és a CT előtt mindig pontosan meg tudjuk mondani, hogy mikor vizsgáltak bennünket az utóbbi legalább egy évben.

Mi a helyzet az MRI vizsgálattal? Ott is számot kell adnunk az előzményekről? 

Mi történik MRI vizsgálat közben?

Az MRI vizsgálat a ma alkalmazott egyik legprecízebb és legkíméletesebb diagnosztikai eljárás. A vizsgálat az atomok, elsősorban a szervezetben nagy mennyiségben jelen lévő hidrogénatom, mágneses erőtérben mutatott viselkedésének detektálásán alapszik. Az így készült felvételeket 3D-s képpé alakítják számítógépes technológia segítségével. A mágneses erő mellett rádióhullámokat és egyes esetekben kontrasztanyagot alkalmaznak az MRI vizsgálat során.

Se a mágneses térerő, se a rádióhullámok nem jelentenek sugár- vagy bármely káros terhelést az emberi szervezet számára. Az MRI vizsgálat során használatos kontrasztanyag pedig sokkal kíméletesebb, mint a CT vagy a röntgen diagnosztikában alkalmazott kontrasztanyag.

Az MRI vizsgálattal kiváló alapossággal lehet feltérképezni a lágyrészek, az ízületek, az erek, a szív állapotát, sőt speciális MRI vizsgálattal (fMRI vizsgálat) az agy működését is követni lehet.

Ez így túl szép, hogy igaz legyen, és még mellékhatásai se lennének?!

Az MRI vizsgálat lehetséges mellékhatásai

Pedig az MRI vizsgálatok alkalmazásának több, mint 40 éve alatt eddig senki nem számolt be mellékhatásokról.

Viszont minden ami emberi, az tökéletlen. És nincs ez másként az MRI vizsgálatokkal sem. A mérték azonban nem mindegy! 

Bár az MRI vizsgálatok esetén is fel lehet sorolni negatívumokat, azok “súlyossága” elhanyagolható a többi diagnosztikai módszer, vagy egyes gyógyszerek hátrányaihoz képest. Ezért az MRI vizsgálatok alkalmazásának gyakoriságát nem korlátozzák, aminek köszönhetően kiváló módszer a betegek állapotának utánkövetésére. Akkor jöjjenek is az MRI vizsgálat “mellékhatásai”, negatívumai!

Bezártság

Az MRI vizsgálatok talán legnagyobb negatívumaként az MRI alagútba való bezártságot lehet megnevezni, ami egyeseknél szorongást, klausztrofóbia szerű tüneteket válthat ki. Az MRI alagút valóban nem tágas, ezért a túl nagy hastérfogattal rendelkező páciensek számára nem is elérhető ez a diagnosztikai lehetőség. Pontosabban egy jó pár évtizedig nem volt az, de ez a helyzet mára sokat változott.

Úgy néz ki, hogy a problémát sikerült az orvostudománynak kezelnie! Nyitott MRI berendezéseket fejlesztettek ki, amelyek eltérő mértékben, de nem körbezárt gyűrűk, így csökkentve a bezártságérzetet, illetve elérhetővé téve a nagyobb testméretekkel rendelkezők számára is az MRI vizsgálatokat. A nyitott MRI berendezésekkel a szorongók, klausztrofóbiával élők is altatás nélkül vehetik igénybe a vizsgálatot. Ha kifejezetten mellékhatást kell megnevezni, ami az MRI vizsgálathoz köthető, akkor az altatók esetleges mellékhatásait lehet mondani.

Kontrasztanyag

Kontrasztanyagot a pontosabb képalkotásért adnak a pácienseknek, de nem minden esetben. MRI vizsgálatoknál szerencsére lehetséges egy olyan kontrasztanyag használata, amely sokkal kíméletesebb, mint az, amit a CT vizsgálatok során alkalmaznak, és annál kevésbé allergén. De természetesen ez esetben is vannak, akik túlérzékenységet mutathatnak, az ő számuk valóban minimális.

Ha nagyon kötözködőek vagyunk, akkor a kontrasztanyaggal szemben csekély eséllyel fellépő tüneteket lehet az MRI vizsgálatok második mellékhatásaként megnevezni.

Mozdulatlanság

Olykor vagyunk olyan fáradtak, hogy azt érezzük megmozdulni sem tudunk. Amikor erre kifejezetten kérnek minket, például MRI vizsgálatkor, akkor viszont a világ egyik legnehezebb feladataként éljük meg. Ilyenkor érdemes arra gondolni, hogy bár nem mozdulhatunk, de fájdalmat sem kell éreznünk. A mozdulatlanságból adódó kényelmetlenség miatti bosszankodás helyett pedig álljunk úgy az MRI vizsgálathoz, mint egy kis pihenőszünet két rohanás között.

Zajártalom

Kint a forgalomban, valószínűleg nagyobb zajterhelésnek vagyunk kitéve, mint MRI vizsgálat alatt, de azt mégis jobban elviseljük. Az MRI vizsgálat valóban nem csendes, de cserébe életeket menthet ezzel a “hangoskodásával”. Akik azonban nem tudják ezt mégsem elviselni, kérhetnek az asszisztenstől füldugót vagy fejhallgatót a zajok tompítására.

Végtelen percek

A jó munkához idő kell! Sokakat frusztrál, hogy olyan sokáig kell mozdulatlanul feküdni az MRI vizsgálat során. Természetesen mindenki el tudná tölteni azt a 20-60 percet, amit az MRI vizsgálat jelent, szebb dolgokkal is, de amikor az ember egészségéről van szó, ez a legkisebb áldozat, amit hozhatunk gyógyulásunkért.

Összegzésképp az MRI vizsgálatok mellékhatásaiként megnevezhetjük:

  • A bezártságból adódó kellemetlen érzéseket
  • A kontrasztanyaggal szembeni esetleges tüneteket
  • A “zajterhelést”
  • A viszonylag hosszabb vizsgálati időt

De ezeket végiggondolva nevezhetjük őket egyáltalán mellékhatásoknak? Vagy egyszerűen apró kellemetlenségeknek, amik eltörpülnek az MRI vizsgálat által nyert információk jelentősége mellett?

Érdekel minket az ön véleménye is