Kerületi fórum Csillebércről

A csillebérci üdülőtelepen élők már régóta szeretnének megszabadulni attól a problémahalmaztól, ami abban gyökeredzik, hogy jogilag nincsenek saját telkeik, hanem kénytelenek több százan együtt birtokolni néhány, több tízezer négyzetméteres, osztatlan közös tulajdonú területet. A tulajdonjogi rendezés előmozdítása érdekében egy új törvény készül, aminek véleményezéséhez kapcsolódóan lakossági fórumot tartott az önkormányzat.

A XII. kerületi önkormányzat kezdeményezésére nagyjából egy éve készült el a csillebérci rendezéshez szükséges törvény tervezete, aminek kapcsán első ízben, tavaly májusban az Egyesület Csillebércért szervezett egy megbeszélést az érintett tulajdonosoknak. A civil szervezet elnöke, Fekete Orsolya októberben a körzet önkormányzati képviselője, valamint a csillebérci rendezéssel is foglalkozó tanácsnok lett, aki ebben a minőségében, a nemrégiben megalakult Közösségi Részvételi Iroda közreműködésével lakossági fórumot hirdetett.

A fórumon dr. Zsilinszky Tibor, az önkormányzat által megbízott jogász elmondta, a törvénytervezet megjelenése óta jelentősen megváltozott a jogszabályi környezet. Tavaly októberben hatályba lépett a magyar építészetről szóló törvény, az OTÉK-ot, azaz az országos településrendezési és építési követelményeket pedig fokozatosan felváltja idén a TÉKA, vagyis a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló kormányrendelet.

„A tavaly nyáron beérkezett kérdések feldolgozása során több olyan témakör is körvonalazódott, amire mindenképpen választ kell adnia az önkormányzatnak, illetve a jogalkotónak. A kérdések áttekintését követően az önkormányzat megkereste az Építési és Közlekedési Minisztériumot, melynek államtitkárával, Lánszki Regővel megtörtént az első egyeztetés” – ismertette az előzményeket Zsilinszky Tibor. Hozzátette: az önkormányzat vállalta, hogy a közösséggel együtt összeállít a törvénytervezethez kacsolódó észrevételsort, amiket szeretnének majd újra átbeszélni az illetékesekkel egy minisztériumi szintű egyeztetésen.

Az önkormányzat jogi szakértője szerint Csillebérc rendezésének kérdése területileg két fő részre osztható. Az egyik a déli oldal, ami három helyrajzi számot érint. Itt a tulajdonosi közösség már elindított egy folyamatot, amiben megpróbálják saját maguk a tulajdoni hányadok és a jelenlegi használat alapján, a meglévő szabályozási környezetben a főbb jogi kérdéseket tisztázni, hogy akár az új törvény nélkül is rendezni tudják a területet – ezzel együtt a szóban forgó törvénytervezet elfogadása jelentené számukra is az igazi megoldást.

A déli részen az egyik legnagyobb nehézséget az okozza, hogy az Irhás árok mentén a szabályozási tervben szereplő út nincs kiépítve, így a valóságban egy olyan utat használ mindenki, ami a Pilisi Parkerdő területén halad keresztül. Az önkormányzat tárgyalásokat kezdeményezett az erdőgazdasággal, hogy a tulajdonában lévő, erdőként nyilvántartott útszakaszt útként ki lehessen szabályozni, vagy bármilyen egyéb megoldást tudjanak találni erre a problémára. A jogász megjegyezte: akár lesz új törvény, akár nem, telkeket csak úgy lehet kialakítani, ha azok közterületről vagy magánútról gépjárművel is megközelíthetők.

Csillebérc másik, jóval bonyolultabb helyzetű, összesen nyolc helyrajzi számot felölelő északi részén a tulajdonviszonyok rendezése csak az új jogszabály megalkotásával képzelhető el. Ez kellene ugyanis ahhoz, hogy a meglévő utakat, amik semmilyen szabványnak nem felelnek meg, a jelenlegi állapotokat lekövetve ki lehessen szabályozni.

Az északi oldal mintegy 13 ezer négyzetméternyi úthálózatának sorsa továbbra is kérdéses. Ha egy nagy útközösségbe tartozna az üdülőtelep összes útja, az a jogász szerint működésképtelen helyzetet eredményezne, az önkormányzat viszont anyagi okok miatt nem tudja vállalni az utak átvételét. A műszaki előírásoknak megfelelő úthálózat kialakításának költsége ugyanis a becslések szerint 5–6 milliárd forintba kerülne, erre pedig a kerületnek nincs forrása.

Tisztázásra vár az a kérdéskör is, milyen módon kompenzálják a többletterületet használók azokat a tulajdonosokat, akik rendelkeznek ugyan tulajdoni hányaddal, de valamilyen oknál fogva nincs telkük. A „túlhasználat” fogalmának pontos és igazságos meghatározása sem kiforrott még.

Szó esett arról is, hogy a jelenlegi szabályozási keretek között minimum 600 négyzetméteres telkek kialakítására lenne csak lehetőség, míg a törvénytervezet minimálisan 200 négyzetmétert javasol. Az önkormányzat azonban a tervezetben szereplő minimumot is tovább csökkentené, hogy minden telek önálló helyrajzi számot kaphasson.

A fórumon résztvevők érdeklődésére Zsilinszky Tibor elmondta, hogy az erdőterületek a továbbiakban sem lesznek beépíthetők, az üdülőterületre vonatkozó építési tilalom megszűnése után pedig, a belterületeken csak azokon a telkeken lehet majd építkezni, ahol a szintterületi mutató ezt még lehetővé teszi. A kis telkek többsége azonban már jelenleg is túl van építve, így ezeknél további beépítésre nem lesz mód.

A városrendezési és főépítészi iroda munkatársa, Gehér-Horváth Anikó arra mutatott rá egy kérdés kapcsán, hogy a csillebérci üdülőterület a továbbiakban is üdülőövezeti besorolásban fog maradni. Az önkormányzat a beépíthetőség mértékén sem változtatna, a környék értéke ugyanis a jelentős arányú zöld, emiatt pedig a sűrűbb beépítést nem tartja kívánatosnak.

Fekete Orsolya arról tájékoztatta a csillebércieket, hogy a törvénytervezet társadalmi egyeztetéséből még bő egy hónap van hátra, március 31-ig lehet elküldeni a további véleményeket a csilleberc@hegyvidek.hu címre. Az egyeztetéseket követően, május 31-ig kell az önkormányzatnak eljuttatnia javaslatait a minisztériumnak. A képviselő szerint leghamarabb az őszi ülésszakban dönthet az Országgyűlés a törvényről.


Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.